Zsóka Vendégház

Bükkábránytól északra a 3-as úttól mintegy 7 kilométerre fekvő község.

Sály felé haladva az út bal oldalán végig nádassal benőtt tó húzódik.

Mezőkövesdtől 20 km- re, Miskolctól 30 km-re helyezkedik el a település.

A település története:

Miskolctól délnyugatra a Sály-patak partján találjuk ezt a bükkaljai falut.

A település és a környéke már jóval a honfoglalás előtt lakott volt. Földrajzilag ez a Bükk aljának dombos vidéke, déli lejtői viszonylag kedvező természeti és termelési adottságokat biztosítanak.

Régészeti ásatások tanulsága szerint már a bronz-kortól éltek itt emberek, ahol a népvándorlás népei is szívesen időztek.

Ezt különösen a környéken feltárt hun és avar sírok igazolják.

A falu határától pár percre tizenötödik századi huszita vár romjai emelkednek.

Sály-Lator a falu külterülete.

A külterület régi aranymosó település, melyből már csak a patak van meg.

Itt emelkedik a Várhegy, melynek tetejéről kitűnő kilátás nyílik északra és délre egyaránt a patak völgyében, igazolva egyben a várépítés helyének kiválasztását A lakótornya messziről jelzi a vár múltját. A vár környékén a kővár előtti időkből visszamaradt sáncokban régi idők földvár emlékeit tárták fel az utóbbi időben. A hegy lábánál fakadó langyos vízben is élnek maradványfajként feketecsigák.

Sály a honfoglalás után az Örsúr nemzetség birtoka, Nevét valószínűleg a Saul személynévből kapta. A 16. századig a nemzetséggel rokon Geszti és Tibold család a község birtokosa, de leányági örökösödés révén már ekkor feltűnnek a Szepessyek, később az Eötvösök, Fáyak, Kállaiak is osztoznak a falu birtokán.

A török korszakban már az 1550-es évektől hódolt község, s mivel kiesik a martalóc hadak nyomvonalából, nem tudunk arról, hogy felégették, vagy elnéptelenedett volna. A hódoltság végét mint lakott település éri meg, s lakói mind úrbéres magyar jobbágyok. A 18-19. században változatlanul több nemesi család birtokolja, de közülük csak a Szepessyeknek van nagyobb tulajdona.

Ők kastélyt is építenek, ami vétel útján a birtokkal együtt a Gorove család tulajdonába jut, ők viszont még a 20. század első felében is birtokosok a községben. Sály község parasztsága 1848-ban jelentős telkiállománnyal szabadult fel a jobbágyi szolgáltatás alól. A falu határa ekkor 4421 kh volt amelyből 2490 hold a szántóföld, több mint ezer hold rét és legelő.

A község 1/3-a volt kimondottan szegény paraszt Ez a réteg a nagybirtokon, vagy módosabb gazdáknál dolgozott, de volt a községnek kőbányája is és több malma.

Sály ma:

A település a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik.

A népművészeti hagyományok ápolása fontos része a Bükkalja életének.

Híres a „Sályi Pávakör”, amelyet Dr. Barsi Ernő népzenekutató, a Győri Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára vezet.

A Tanár Úr, „Sály szülötte”, az ő munkássága a sályi nép életében, kultúrájában felbecsülhetetlen és példa értékű.

Nagyon szereti a szülőfaluját és annak dolgos népét.

Ha teheti mindig hazajön, az ő sályi otthonába.

Itt érzi igazán jól magát akárcsak sok neves ember, akik elszármaztak Sályból.

Dr. Barsi Ernő tanár úr, Barsi Lajos tanító és Kiss Erzsébet tanítónő gyermekeként látta meg a napvilágot.

1915-ben jött Sályba Barsi Lajos tanító, és 1919-ben itt köt házasságot a két fiatal pedagógus. Sály község büszke az emberszeretetéről, tisztességéről, becsületre nevelő példamutatásáról híres Barsi házaspárra.

De büszkék lehetnek a leszármazottaikra is.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat